Komolyan röhögnöm kell magamon. Érzem, hogy a lelkem, az akaratom, a határozottságom és a keménységem fejlődik, egyre inkább olyasvalaki válik belőlem, aki mindig is akartam lenni, de ezzel pontosan szemben egyre jobban el is puhulok. Hogy ez hogyan lehetséges? Nos elég furcsa, de tényleg így van; egyre határozottabb leszek az álmommal kapcsolatban, hogy patológus legyen belőlem, és valahogy érzem, hogy a lúzerségem kocka oldala határozottan lassan átfordul stréberségbe, ugyanis ahogy egyre biztosabb leszek abban, hogy mit is akarok, rá kell ébrednem, hogy ha igazán rendesen meg akarom tanulni, hogy hogy is kell amit kell, már most igazán bele kell húznom, hogy tényleg jó lehessek. Trenírozom magam, változok, és végre úgy érzem, hogy tényleg nem csak úgy véletlenszerűen, de én alakítom magamat. És ez nagyszerű érzés. De mint ahogy már írtam, ennek is megvan a maga hátulütője: félek. Úgy fest, hogy félelmeim piramisa, ami eddig mindössze egy tagból állt, a tűkből a tetején, bővül. A talajtornától, már ha hihetek annak amit érzek, tényleg majd' beszarok (igen, még mindig tudom hogy röhejes, de akkor sem tehetek róla, az egész annak a köcsög Ujvárinak a hibája!!!), és amikor tegnap ki kellett állnom Csaba bá elé, és felolvasni azt a hülye Chinese civilization-os szöveget neki, úgy hogy tök egyedül voltam, és senkit nem tudtam magam mögött, gyakorlatilag teleizzadtam a felsőmet, remegni kezdtem, és szinte minden egyes mondatba szinte belefulladtam. De ha ez az ára annak, hogy erősebb lehessek, ez esetben azt kell mondanom, hogy leszarom az egészet úgy ahogy van.
És mai dögöljön-meg-listánk első helyezettje pedig nem más, mint... CSABA BÁ!! Nagy tapsot neki, igen, gratulálunk. Ő volt a totálisan párttatlan bírálója az angol szépkiejtési selejtezőjének, amit azzal a köcsög Bensével vívtam. Hát, de most komolyan... nem akarok nagyon 8. z-s vagy kofás lenni, de úgy ahogy volt egy bazi nagy kivételezés volt az egész. Nem csak az, hogy alig pár szóhibával, remek kiejtéssel (na jó, csak általában XD) és teljesen folyékonyan olvastam, és az a szemétláda mégis azt a ganajtúrót küldte el helyettem. De tényleg sokkal szarabbul csinálta mint én!! És igen, ezt most nem az ego mondatja velem. Olyan nekem nincs is, csak pofátlanság meg önkritika de az sok, nade most nem ez a lényeg. Felváltva hadart és nyökögött, üvöltő szóhibái voltak, és olyan iszonyatos volt a kiejtése, hogy azt hittem ott helyben előkapom a kis coltomat, és vagy őt vagy magamat, de valakit biztos hogy lelövök vele. És ami a szép az egészben, hogy NEM IS AKART menni arra a versenyre. Na jó, az már egy más kérdés, hogy én sem, de én legalább küzdöttem érte hogy legalább Enci nénire ne hozzak szégyent, meg hát magamra, de ez a gyerek olyan nagy ívben szart az egészre, hogy azt elmondani nem lehet. És ráadásul amikor az a másik seggfej, a tanár már épp bírálni készült, bele is pofázott, hogy engem küldjenek helyette, mert hogy ő nem akarja megtanulni a szöveget amit majd kell. Hát bazdmeg!! Na ezzel a megszólalásával marhára felcseszte az agyamat. És a mi parttatlan bírálónk természetesen őt küldte tovább, nehogy már engem, neeem, a kis kedvencét. Tudom, hogy az élet tele van kivételezéssel, és hogy már hozzászokhattam volna, de eddig szinte minden esetben magam voltam a kivételezett, na XD Hát ez van, Csaba bá nem ismert, meg egyébként is, nem szerethet mindenki, ezt már rég elfogadtam, csak hát új volt, na. Szóval ennyit erről. Pedig olyan jó dolog kivételezettnek lenni, de én természetesen nem csak magam miatt szeretek az lenni, a barátaim is bőven adnak rá okot. Például egyik föciórán mi dolit írtunk, Sziszi meg a hosszú hiányzása után a tz-t Amerikáról, és miután én leadtam a kis Kanadás lapocskámat, úgy határoztam, súgok neki egy keveset az atlaszomból, ha már úgyis ott volt az ölemben. Meg hát az a dolgozat nekem is csak négyes lett. Szóval Klári mama rajta kapott, és azt hittem, hogy most kibünteti belőlem a bélésemet is, de nagy meglepetésemre nem ez történt, sőt épp ellenkezőleg: szóban, de csakis szóban kicsit megdorgált, és utasított hogy üljek vissza az eredeti helyemre, ha már egyszer befejeztem és Krisztinek úgysem kell súgnom, oszt sétált tovább. Kissé sokkolt, de aztán a hihetetlen szerencsémnek örülve, gyakorlatilag röhögva mint egy pszichopata, csendesen visszaültem az asztal túloldalára, és csak csodálkoztam főállásban. Hát igen, ha azt vesszük, bizonyos szempontokból azért talán mégis jó, hogy én vagyok én.
Továbbá ma meg lett írva a kémiadolgozat. Kovi bá megint olyan jófej volt, mint általában, szinte szakadtam a hátsó padban miközben folyamatosan dumált hozzánk, aztán természetesen ezt is én adtam be elsőként, és természetesen ebben is volt pár apróság amit nem vagy rosszul tudtam, és volt oly rendes, hogy segített a kéndioxidról szóló kérdésben, meg abban hogy a hidrogén nem vendéggáz, hanem pont hogy szökik, és mindezt úgy hogy közben még azt is feltételezte rólam, hogy intelligens vagyok, egyszóval megint rendes volt. És még egy király poénja is volt ami úgy bennem maradt (mint ahogy zongorázás közben elkezdtem: "Valamit megfogott rajtam..." XD Hát igen, ilyenkor már a szokottnál is lassabban kapcsol az agyam és még nagyobb hülyeségeket beszélek mint általában, de ez az első eset hogy még perverz is voltam... XD Télleg változom), úgyhogy ezt most meg is osztom. Éppen arról társalgott a Pannával, hogy egy bizonyos srácot, akinek már messziről érezni hogy naponta vagy' 2 doboz cigit elszív, hogy miért ne kezdjen vele. Na kezdődött úgy, hogy Kovi bá az egész órán ahelyett hogy 'szexi' aszonta hogy 'szexuális', szóval alapból megvolt a hangulat. Sőt még egyszer a Danit is leoltotta, hogy szedje ki a haját a szeméből, mert lehet hogy szerinte ez így olyan 'szexuális', de attól még továbbra sem fogja látni a kérdéseket a lapon. Vagy valami ilyesmit. Aztán ugye rátértünk arra, hogy honnan van pénze a koporsószögre, és valakinek, asszem az Ákosnak volt egy megjegyzése, miszerint biztos az anyja ad neki, mire Kovi elkezdi:
- Hát azt nem hiszem, mert az anyja olyan szegény hogy az egérnek lelkiismeret-furdalása van miközben a gyertyát rágja a templomban...
Szóval mondom, kissé feldobott. Meg még az, hogy amikor a párttatlan Csaba bá felolvastatta velünk a szöveget, azt az extra angolos csoport előtt tette, akinek a mai napra be volt táblázva egy 7. órás plusz angol, úgyhogy attól függetlenül hogy tudtam hogy mögöttem áll Fanni, Karola, Vivi meg még Dorci is, és így elég kicsi volt az esélye hogy ott helyben elájulok, de még Dorci azt is elmondta, hogy Kovi bá velük is ugyanazt a dolgozatot íratta meg mint velünk, (Dorci a b.-be jár ugyanis) és látta az enyémet, és szerint ötös lesz. Ami azért kicsit feldobott, de attól függetlenül is amikor mentem le az emeletről úgy remegett a lábam a dühtől, hogy azt hittem legurulok.
Na mindegy, fölösleges is ezzel cseszni az agyamat, mert még vár rám hat feltaláló, egy versszak Tisza, meg még egy rakat házi, szóval jobb lesz hogyha belehúzok, mert nem állszándékomban egész éjjszaka végigtanulni, de lemaradni se akarok az anyag tanulásában, nyelvtanból meg már alapból nem igazán értem a dolgokat, aztán holnap még lesz a fizika dolgozat is kinematikából, ami aztán abszolúte fekete folt, szóval van mit csinálnom.... Szóval hát, pá!
Ui.: sikerült! Kiolvastam a Chrno-t :-D Marhajó, csak kicsit több benne az ecchi mint az előző kötetében, ami kissé mellbe vágott, de hát ez van, ezzel együtt nagyon király. Az egyetlen amit bánok hogy magammal vittem a suliba is, és Kriszti kikunyerálta magának hogy megnézhesse. Hát mit ne mondjak, eléggé ledöbbent, aztán azt mondta rá hogy hülyeség. Először valamivel vissza akartam vágni, aztán meg akartam szerettetni vele, aztán végül teljesen meggondoltam magamat. Más az ízlése mint nekem. Ennyi. Szerintem hogyha 100 embernek megmutatnánk a Chrno-t, úgy a háromnegyede szintén baromságnak tartaná, mert hát kissé... nos... feszeget bizonyos határokat, amiket nem kéne. Ennyi. Azt meg, hogy Kriszti is azok közé tartozik akik hülyeségnek tartják, azt meg ki nem szarja le? Az ő baja. Meg úgy egyébként is, Elwen sem bírja. Na és? Ahogy mondani szokás, hogyha mindenkinek ugyanaz tetszene, akkor mindenki ugyan olyan lenne, és akkor rohadtul unalmas lenne a világ. Már így utólag hogy visszagondolok, az első okot kihúzva van két újabb ami hibádzik a dologban, az egyik, hogy Kriszti most egy perverz állatnak gondol, de hát ez is tipikusan az a 'kit izgat?' kategória. Meg úgy egyébként is, ráhibázott, tényleg az vagyok, és végülis jobb, hogyha tudja hogy ki a haverja már első osztály óta... :-P Viszont a másik tényleg kissé problémás, mert eddig is elszántan próbáltam vele megszerettetni a mangás-animés világot, minimális sikerrel, és most hogy adódott egy lehetőségem, elbasztam... De hát végülis erre sem lehet igazán mit mondani. Tényleg nem az ő világa, ha kiakasztja az ecchi, hagyja a mangákat a picsába, manapság már egyébként is kevés olyan van amibe ne lenne. Nem baj, majd ha lájtosra vágyik viszek neki Lidércföldét meg LoveCom-ot... XD
Na, hát most ez is egy jó rövid utóirat lett... Bár végülis...
Ki nem szarja le? :-P